Budapesten, Terézvárosban szeptember 2-án indult egy népszavazás arra vonatkozóan, hogy a hatodik kerületi lakosok szeretnék-e, hogy a kerületükben továbbra is működjön rövid távú ingatlan bérbeadás. A lakóknak két hetük volt arra, hogy a kérdésről online vagy személyesen voksoljanak. A szavazáson két hét alatt 6083 terézvárosi lakos vett részt, amely 20,52 százalékos részvételi aránynak felel meg. Ebből 3265-en, azaz 54 százalék szavazott igennel, 2818-an pedig nemmel, tehát a kerületi lakosok amellett szavaztak, hogy tiltsák ki az Airbnb-jellegű szállásadókat a kerületből. Azt azért érdemes rögzíteni, hogy nagyon alacsony volt a részvétel, valószínüsíthetően azok mentek el szavazni, akiknek valamilyen konfliktusuk volt vagy a szállásadókkal, vagy a turistákkal. De azok is szavazhattak, akik ettől a bérleti piacon elérhető lakások számának növekedését és ezáltal az albérleti díjak csökkenését várják.
Növekedni fog Terézvárosban az albérletek száma 2026. január elseje után?
Soproni Tamás momentumos polgármester már a szavazás előtt jelezte, hogy a végeredményt az önkormányzat nem szimpátia szavazásként fogják értékelni, hanem kötelező érvényű referendumként. Ezért a Facebook-oldalán is kiposztolta az eredményt, és hozzátette, hogy az október végén tartandó képviselő testületi ülésre előkészítik a rendelettervezetet, ami szerint a kerületben az egyéb és magánszálláshelyek esetén nulla napban határozzák majd meg a kiadható napok számát. Tehát ebben a kerületben hivatalosan nem lehet majd rövidtávra kiadni ingatlant. Ezt a szabályozást az önkormányzat 2026. január 1-vel lépteti életbe. Ez azt jelenti, hogy azoknak az ingatlantulajdonosoknak akik ilyen jellegű tevékenységgel foglalkoztak több mint egy évük lesz felkészülni a változásra. A szakemberek szerint jelenleg 2500 ilyen ingatlan foglalkozik hasonló jellegű ingatlan bérbeadással. Két lehetőségük lesz, vagy eladják a lakásokat, vagy hosszú távú bérleti jogviszonyban gondolkodnak. Amennyiben egyszerre egy nagyobb mennyiségű lakás kerül a piacra az mindenképp árcsökkenéshez vezet, ezt az Immo-MAX Ingatlaniroda szakemberei szerint kevesen fogják megkockáztatni, így nem marad más, mint az, hogy albérlőknek adják ki a lakásokat. De ez nem hoz olyan szintű bevételt, mint az Airbnb-stílusú bérbeadás. Jelenleg egy 60-80 négyzetméteres lakás Budapesten 250.000 Forintért adható ki hosszútávon. Természetesen ez nagyban függ annak állapotától és elhelyezkedésétől. Viszont egy jó fekvéssel rendelkező Airbnb lakás naponta átlagban 80 euróért adható ki. Ha egy hónapban csak 60 százalékos foglaltsággal számolunk, akkor is több mint félmillió Forint a bevétel. Az igaz, hogy ebből ki kell fizetni az energiaköltségeket és a takarítás díját, de még akkor is magasabb jövedelemre lehet szert tenni, mintha albérlőknek adjuk ki az ingatlant. Az önkormányzat mindenképp azt szorgalmazza, hogy ezeket a lakásokat átterelje a hosszú távú lakáskiadás piacára. Mert ezzel növelhető az albérletek száma. De azt azért érdemes rögzíteni, hogy ez a szabályozás, nem fogja megoldani sok fiatal lakhatását. Tehát elkerülhetetlen egy központi bérlakás program elindítása.
Ha a többi önkormányzat is követi Terézváros példáját, az a szállodáknak kedvez elsősorban
A szakemberek szerint nem biztos, hogy az a jó megoldás, hogy teljesen betiltja az önkormányzat az Airbnb-típusú ingatlan bérbeadást. Talán megfelelőbb lett volna korlátozni azon ingatlanok számát, amelyet a tulajdonosok ebbe a rendszerbe bevonhatnak. Például maximum egyetlen ingatlannal lehetne csak rövidtávú ingatlan bérbeadással foglalkozni, hiszen a kerületnek és az ott működő vállalkozásoknak is bevételt jelent a turisták megléte. De természetesen nem ez lesz a végeredmény, hanem a teljes tiltás, ami soha nem vezetett eredményre, mert biztosan sokan lesznek, akik továbbra is bérbeadják majd az ingatlanokat rövidtávon, csak nem a törvényi szabályozások szerint, és adót sem fognak utána fizetni. De talán van egy pozitív vetülete is annak, ha a terézvárosi önkormányzat betiltja az ilyen jellegű ingatlan bérbeadást, mert ezáltal jelentősen megnőhet a fővárosi lakások kínálata, ami középtávon megfizethetőbb irányba terelheti a bérleti díjakat. Az, hogy ez tényleg így lesz-e, az majd kiderül, főleg, ha a többi önkormányzat is követi a hatodik kerület példáját. Ez viszont elsősorban a szállodák, hotelek malmára is hajtja majd a vizet.
Milyen hatással lesz a budai ingatlanokra a terézvárosi döntés?
A lakbérek a budai kerületekben is ugyanúgy növekedtek az elmúlt egy évben, mint Budapest más kerületeiben, és erre ezekben a kerületekben minimális hatással volt és lesz a rövidtávú bérbeadás kivezetése vagy további engedélyezése. Az előző év azonos időszakában Budapesten 9,1 százalékkal nőtt az albérletek száma. Hiszen a budai kerületekben teljesen más a kiadásra kerülő ingatlanok összetétele. Az sem várható, hogy Terézvárosban az ingatlanok tulajdonosai tömegesen eladják lakásaikat, és azt a pénzt Budán fektetik be, mert az itteni négyzetméter árak jóval magasabbak, mint Pesten. A budai kerületekben vagy nagyobb alapterülettel rendelkező ingatlanok külföldiek számára kerülnek bérbeadásra, vagy kisebb alapterületű ingatlanok fiatal párok számára van kiadva. Első példa esetén számos esetben előfordul, hogy családi házakra is vonatkozik mindez, a második körben viszont túlnyomórészt többlakásos épületben lévő lakásra vonatkozik a meghatározás.
